Hallom, van aki kutyául érzi magát! Üzenem a gyengélkedőknek, hogy Juli gyakorlatilag már meggyógyult. Viszont úgy döntött, hogy a nehéz, megterhelő első ovódai munkahét után kiveszi a neki járó, jól megérdemelt 3 napos szabadságot. Mindezt délre lezsírozta már a nagyanyjával, aki ezt követően egy tömör sms-ben megfogalmazta sok éves tapasztalata alapján született diagnózisát: a gyerek megetet minket! És különben is, szerinte csak fáradt. Mindenesetre miután hazakerült az oviból, gyorsan gyógyult, még enni és inni is tudott. Délutánra pedig látványosra kerekítette csodás gyógyulását és egyúttal kiharcolta, hogy menjenek a mamával az apja után az Árkádba. Tehát: Juli meggyógyult (A nagymama viszont beteg lett, amikor megtudta a víz forraló árát, amit kedvenc veje a Media Marktban!) . Ezt egyébként ő maga - mármint a Juli - mondta nekem este a telefonban, hogy nyugodjak meg. Megnyugodtam. Utána pedig megbeszéltük, hogy már csak csúnyán köhög, de nem fáj se pocak, se semmi, a hányingert meg már rég elfújták! (Szerintem Gál apukának a Julival kellene egyeztetni csodás gyógyulásának történetét, hátha neki is menne utána! Nem ártana az újabb konferenciatúra előtt egy kis egészség...)Mindenesetre remélem, hogy Nóri nem követi húga példáját, meg Eszterét, meg a drága tanerőkét (Csilla néniét, és Zoli bácsiét). És ha már itt tartunk, kérek legalább egy kis morzsasajnálatot én is, mert a múlt héten dögrováson voltam és nem kaptam levegőt, miután az orrom csiriviri belseje dudányira duzzadt.
Mondtam már, hogy csend van az ügyeletben? Nem akarom ugyan elkiabálni, de eddig békén hagytak, egy-két esetet leszámítva. Mondjuk olyan hideg van odakint, amit úgy szoktak jellemezni, hogy "törjön ki a nyavalya, ha én ebben a hidegben kiteszem a lábam és bárhova is elmegyek". Tehát nem jönnek. Remélem éjszaka sem gondolják meg magukat, hogy nagyon fáj és fúj, és különben is, ne aludjon a doktor sem, ha én nem tudok! Ezért én most előre pihenek, hátha éjszaka nem tudok majd. Közben próbálok nem gondolni a felújításunkra, mert Péter ma délután már konkrét számokkal dobálózott, amik mind-mind egy-egy pénzösszeget jelentettek. Jajaj! A jelek szerint mindenesetre zsugorodik a konyhám, ha csak holnap nem mond egy "kihagyhatatlanul kedvező és olcsó, csak nekünk akciós" árat az asztalos! De különben meg nem adom fel, mert holnap az asztalossal való egyeztetés közben legalább álmodozom egy kicsit a szép, új konyháról, ami csak az enyém! Aztán majd meglássuk...De az is lehet, hogy új konyha helyett inkább síelni megyünk Ausztriába (az idő lassan alkalmas lesz rá! az előbb már be is kopogott két pingvin az ablakomon, hogy nem tudnék-e nekik egy bögre forró teát adni?!). Mert bár ugyan én síelni nem tudok (még csak nem is volt soha léc a lábamon), és Péter sem, de a lányok majd siklanak helyettünk is. Különben is azt mondják, hogy ez úgy megy, hogy van egy baromi nagy ház (a hütte) az osztrák Alpokban, amiben van sok szoba, meg ágy, és sör csap és szauna, meg pingpong asztal, és így jól el lehet csapni az időt akkor is, ha nem veted magadat halál megvető bátorsággal a mélybe! Szóval a síelés ilyen?! Na majd ezt is meglássuk...
meg a nap végét kéne most már azt hiszem meglátni. Ugyanis kezdek ismételten túl sok hülyeséget süketelni (és ezzel egyúttal nem mondani semmit), ami a csalhatatlan jele a fáradtságnak. Az esetemben. Tehát lassan elbúcsúzok és mindenkinek jobbulást kívánok!
Ha unatkozol ügyeletben, javaslom, mint terápiát: levelezz kedvenc politikusunkkal (egyben leendő sítársunkkal), én ezt tettem az elmúlt 1 órában és határozottan jókedvűen megyek aludni!!! Hihetetlen de van olyan, hogy egy politikus jó kedvre deríti az embert!
VálaszTörlésAzt mondják a bölcsek, hogy a síelés egy életre szóló élményt ad! A konyha meg, ha egyszer elköltöztök, akkor csak átmeneti öröm. Szerintem könnyű a választás :)))
Az előző hozzászólásom óta annyit változott a helyzet, hogy Eszter a megfázást lecserélte hányásra, az orra nem folyik, ellenben éjjel én is ügyeltem:), 3/4 1-től 3/4 4-ig. Közben elmagyaráztam a kisasszonynak, hogy olyan, hogy alvás közben hányunk, nem létezik, ahhoz az eszméletet kell elveszteni. (Ha nem így van, kedves orvos szülők, ne kövezzetek meg érte, ez mindenesetre hatott.) Most itthon kuporog és persze kutya baja, az apánkról még nem tudok nyilatkozni, mivel alszik, tehát valószínűleg a gyógyulás útjára lépett. Tegnap még holmi szerda hajnali 5:23-as vonatról fantáziált, na arról gyorsan lebeszéltem, de ez után az éjszaka után minimum 7:23-as lesz belőle. Iveszics család megnyugtatására üzenem, Gál Apuka nem vírust hozott, már végigelemeztük az elfogyasztott angol étesort, 90%-os találati aránnyal a black pudding győzött, Eszter lencsefőzelék után ment azonnal kosáredzésre, ami a csillagok állása szerint nem jó előjel.
VálaszTörlésEmese, a síelés miatt ne aggódj, mi sem tudunk rendesen, ettől még járunk, de Lengyelországba, ami az osztrák áraknak a fele, s ahol vár minket a lovas szán a Tátrában. A mi kedvünkért:) ebben a szezonban átadják azt a csúszdás termálfürdőt, ami a sípályánk alatt (mellett) lesz közvetlenül. Most erre gyúrunk, meg a középiskolai felvételire:( és várjuk ez egyetemtől azt a ki nem fizetett összeget, ami a síelésünk fedezete lenne, bár a költségvetésbe bele kell férnie október közepétől a kőművesnek is. Ha mégsem jönne össze, akkor marad Bánkút, vagy Mátraszentimre és Cserépfalu, ami nem pályaszállás, igaz, le sem kell foglalni, lovas szán meg ott is van - baráti alapon.