Bogarak, denevérek, sárkányok....

Ügyelek. Dolgom az akad bőven. Nem elég a mentős áradat (mindenkit sorra üt meg a guta), de még a bent lévők is folyamatosan szórakoztatnak. Ma este a férfi fekvő kórterem van soron, és alighanem összebeszéltek a csíkos pizsamások. Balról jobbra kezdték és a bogaraktól haladtunk a denevéreken át a sárkányokig. Először bogarakat láttak, aztán miután azok már kellően elszaporodtak, jöttek a denevérek, a sort végül az utolsó ágyas bácsi zárta, aki sárkányokat látott. Kérte is mindjárt a botját, hogy odacsap közéjük. A nővérek végül úgy döntöttek, hogy azt a botot elveszik tőle, mielőtt valahova tényleg lecsap. Úgy fél kilenc tájt aztán végül kollektív cukorka (dilibogyó) osztásba kezdtünk, így talán minden állatot sikerült végre elküldenünk aludni.
Miután ma ügyelek, nem tudom hogy áll a lakás. Péter szerint jobb is. Délutánra a festők sikeresen lekaparhatták (újból) a hálószobánk eddig még jónak mondott utolsó falát is. Kíváncsi vagyok ezek után a szoba hogy fog majd hálóként - mert szépen festett szobaként nem megy - funkcionálni (nekünk eddig ilyen nem volt....lehet, hogy nem is lesz?). Minden esetre a festő váltig állította, hogy "doktor úr, szerdára kész lesz! kész lesz, ez biztos!" Ez persze a doktor úrban erős kétségeket keltett, mivel a nappali fala még semmilyen festéket nem látott, a csigalépcső is csak festék alapozót, és ott vannak még az ajtók, s ablakok is. Háát.... A tégla falam kész, a kevés csempe a konyhában szintén a falon és emelkedik a könyvespolc tégla oszlopa is. Holnap talán bekerül a téglák közé a fuga is végre. De a gyerekszoba tényleg majdnem kész. És az előszobákkal is jól állnak. Viszont még nem járt erre a villanyszerelő (a szétfúrt drótokat megvizitálni) és a fűtésszerelő, aki a sütőmhöz menő gázcsövet átrakja és a radiátorokat feltölti vízzel, majd próba fűtést rendez. Mivel a hétvégére 0 fokot ígérnek, így ez utóbbi is nagy jelentőséget nyert. Pláne, ha a vasárnap estét már bent szeretnénk tölteni....Szóval csütörtök (ja, merthogy a legutóbbi szerdából, tegnap már csütörtök lett!). De lehet, hogy lesz ebből péntek is...?!
Közben Nóri undok kis dögökkel küzd. Szerencsére nem bogarakkal és sárkányokkal, csak vírusokkal és talán kis bacikkal. Tegnap, miután oly lelkesen gyakorolt a matek dogára, estére a nagy lelkesedéstől már a hideg is rázta. Végül a nagyanyja bedugott a hónaljába egy lázmérőt, amit akár merő időpocsékolásnak is gondolhatnánk, mivel a csaj nem szokott lázas lenni. Hát most lett. Bár a szerény 38 fokig kúszott a digitális hőmérő eu kompatibilis és engedélyezett nem létező higanyszála, ez Nórit ismerve komoly bajság jele. Még nem döntöttük el egyelőre pontosan milyen doktort célzunk is meg a bajunkkal, mivel egyszerre megy a hasa és kezd már fájni a torka is. Úgyhogy én anyaigyerekgyógyászi minőségemben úgy döntöttem, hogy a hasmenéses vírusra, amit talán Vandustól gyűjtött be, rászerezte Beni tüszős mandula gyulladást okozó légúti nyavalyáját. Ennek a kezelése pedig - anyám szerint - a diéta. Úgyhogy valószínűleg estére már igen karcsú lett a lány (és pokoli éhes is, ha jól sejtem). Apai toroknézés eddig tüszőt nem látott, csak hólyagocskákat (reggel még azok se voltak - az anyai torok nézéskor). Minden esetre Nóri is alakul mint púpos gyerek a prés alatt, vagy mint a lakásunk a festők keze alatt. Holnap meg talán már rendes doktorhoz is viszem, nemcsak az apjához.
Mára viszont remélem már befejeztem a doktorkodást, a bátyók is elnyugodtak és nem kell több bogyót kiosztanom (vagy lehet, hogy csak az ablakot kéne becsuknom, amin a denevérek repültek be a 11-es kórterembe?!)

majd meglátjuk....akárcsak holnap azt a lakást...jaj!