2010. december 8., szerda

Anya, miért nem lettél te műkörmös?!

Kérdezte Julcsi, a 6 évesek tisztán látó bölcsességével, és nem kevés váddal a hangjában, amikor tegnap délután meg tudta, hogy másnap ügyelek. Mert ugye az elég nyilvánvaló, hogy a műkörmösök nem ügyelnek, hanem tisztes anyukaként otthon vannak, vacsorát csinálnak és esti mesét mesélnek csemetéiknek. Elsimítják továbbá a morcos és fáradt apák mellett kialakuló testvér ellentéteket és - ha már arra járnak - megsimogatják apa buksiját is. Ezzel szemben, mivel nem lettem műkörmös, én most itt rezignáltam veszem tudomásul, hogy az alig 45 éves totál alkoholista fiatal férfit behozza az eset kocsi, mert megint nem ivott két napja és epilepsziás rosszulléte lett. Teljesen rezignáltan veszem tudomásul azt is, hogy kijelenti, ő gyógyszerellenes, ilyen méreggel nem ér, az alkoholról meg természetesen nem fog lemondani, maximum nem iszik egy hónapban egyszer. Na, ilyenkor kapom én őt meg! Lassan, minden tudó fejjel (Ladák hátsó ablakában lévő kutyabuksiként) bólogatok, hogy "na, igen!", miközben kitöltöm a zöld lázlapot és ráírom a szükséges nyugtató szereket (mert az a bizonyos delirium már úton is van) Közben pedig végigzongorázom magamban, hogy vajon még hány óra lehet a hidegfrontig és kihúzom-e az éjszakát front okozta betegforgalmas csúcsrajáratásban?!
Miután a beteget 2 perc alatt, a szükséges adminisztrációt 20 perc alatt elrendeztem, magam elé húzom a Munkahelyi tükör feliratú A4-es méretű dokumentumot és bekönyvelem rajta az éppen elvégzett ügyeleti munkát (úgynevezett tevékenységi kódokkal és TAJ számmal, vizsgálati helység megnevezéssel, valamint pontos időintervallummal) . Merthogy most éppen ezt is kell csinálnunk. Hogy Ők, a nagyfejűek ott fent az Egyetem vezetőségében lássák pontosan, mivel is töltöm én az ügyeletemet. Ha véletlenül dolgoznék, akkor azt legyek szíves beírni egy exel táblázatba, de nehogy azt higgyem, hogy ők elhiszik, én az ügyeletem több, mint 50%-t munkával töltöttem! Ha, mégis, akkor neked kisanyám, jöhet a műszak! halleluja, mert így nincs ügyeleti díj, csak fizetés, ami persze nem valami sok.
Azért én ebbe igazából megpróbálom nem belelovalni magamat és inkább elhiszem, hogy ebből az úgynevezett Munkahelyi tükörből majd nekem lesz jó, mert belátják milyen sokat dolgozom az ügyeletben, milyen kevés pénzért és ezért felemelik az ügyeleti órabéremet. Én elhiszem.
Mondjuk hittem az asztalosnak is.
Ebből kifolyólag azt hiszem, az én hitem valahol félrecsúszik, vagy rosszul csinálom.
Mindenesetre az tény, hogy nem lettem műkörmös. Tényleg miért is?!?!!!!???

ui: az egyetemen minden vizsgaidőszakban arra a következtetésre jutottam, hogy rossz pályát választottam és miért nem lettem én inkább takarítónő?!

3 megjegyzés:

  1. Én a TESCO árufeltöltővel szoktam példálózni. Különösen amikor pl. 5. osztályban a hieroglifákból kellett ppt előadást készíteni, aztán hetedikben Aranyról angolul, hogy mit kezdene a gyermek, ha rakodó, targoncás, vagy árufeltöltő szülőkkel lenne megáldva????? Együttérzek Veled az adminisztráció miatt, én tegnap sikeresen (?) árultam két amerikainak a tanszéket, na nem pénzért, de garantáltan ügyeleti időben (fél 6 magasságában), minden "very nice", meg "improving", no és természetesen "flourishing" volt, csak én kaptam közben frászt, hogy Eszter hazakerül-e az edzésről, lesz-e mára reggelinek való, etc. Végül kaptam "small present"-et is, úgyhogy kellően happy lettem. Ja, és megtudtam, hogy január 20-tól felújítunk, azaz festés, parkettázás, lapozás és persze nekünk kell ki- és bepakolni, esetleg takarítani is, cserébe egész februárban be leszek lőve a parketta lakktól, meg a diákok is, mivel jan. 31-én kezdődik a második félév (ez Edinának is információ!!!).
    Tényleg, miért nem lettél műkörmös? Én legalább takarító nő leszek. Meg idegbeteg, úgyhogy kérek február 1-től egy sarkot Nálatok.:)))
    A fiatal embereden kívül nem jött be Hozzád az én két amerikaim? Tegnap hozzánk jövet már felbuktak a folyosón a padban, pedig józanok voltak és tőlünk vami kocsmába indultak - úgyhogy a jövőbeli együttműködésünket szerintem már akkor elfelejtették:))))

    VálaszTörlés
  2. Én, mint lábjavító, kijelentem, hogy nyaranta a mi életünk sem móka és kacagás, nem ritka, sőt, hogy reggel 8-tól este 9-1o-ig egyfolytában reparálok. A nyaralás -az idei nyarat leszámítva- néhány, hétfővel megtoldott szombat-vasárnap. Van, hogy a Kiskorú napokig nem lát, mivel még ill. már nincs ébren, amikor otthon vagyok. Na de télen..., még jó, hogy a havas lejtőket többre tartom a tengerpartnál :)) Itt köszönöm meg Zebunak (aki rejtélyesen néha Eszter - MSE! ez nem személyiségzavar??) a második félévvel kapcsolatos infóját, bár tudtam róla, mivel középső gyerekem valahogy elüt a másik kettőtől és pontosan informált minden témában!! De január 31.-ig amúgy is hazaérünk már a síelésből!

    VálaszTörlés
  3. Lám, lám, Edina jobban informált, mint mi, ui. én tegnap tudtam meg a nagy hírt, ti. január 31-t mint félév kezdést. Mielőtt személyiségzavarosnak hinnétek, megvan a rejtély oka; ha Eszter volt utoljára gmail-en, akkor Eszter, ha Zoli, akkor zebu. Érti a fene. Minden irigységem a síelők felé, mi eredetileg a január 20. környékét Tomi felvételijére való tekintettel prolongáltuk, na de az a lakásfelújítással felérő tanszék felújítás igazán nem hiányzott. Szerintem mi majd január 31. után indulunk síelni, de még be kell lőnünk az összes potenciális szóbeli felvételi időpontját:(, a konferenciákat, egyebeket. Mivel én csak májusban utazom el hosszabbra, addigra amúgy is elolvad a hó, na jó, Svájcot és Kaprunt kivéve....

    VálaszTörlés